BANÁNOS MÁRVÁNYKUGLÓF

Találtam egy pár receptet képpel (mivelhogy sikerült a minap megreptetnem a laptopomat és a kényszerleszállása szegénynek nem volt sikeres) a régi laptopomon, hogy ezek hogy maradhattak le a blogról?
Még ha nem is olyan jó képek... de azért az alanyuk igen fini volt!:-) Na, majd alkalomatán újrasütöm (fotózom) őket, de addig is dokumentálom itt is.:-)

BANÁNOS MÁRVÁNYKUGLÓF  Readhead-től

40 deka liszt
15 deka vaj
25 deka cukor
3 tojás
3 ek tej
3 ek joghurt
10 deka csoki
3 banán
1 cs van. cukor
2 tk sütőpor
1/4 tk szódabika:O)
só

A lágy vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat, majd a villával összetört banánt.
Belekanalazzuk a tejet és a joghurtot, megszórjuk a van.cukorral. hozzászitáljuk a sütőporral, szódabikarbónával elkevert lisztet. Beleforgatjuk a sóval felvert tojáshabot. egy vajjal kikent lisztezett kuglófformába öntjük, és a legvégén óvatosan ráöntjük a felolvasztott, de nem forró csokit.
Spatulával néhány s betut huzunk bele, ettől lesz márványos. Középmeleg sütőben 50 percig sütjük.
Ha kihűlt, kiborítjuk, porcukorral szórva tálaljuk.

Latsia:
- nem kevertem bele a csokit, csak ráöntöttem, mert egy másikba belekevertem és most másmilyet akartam
- 160 fokon sütöttem 70 percig

Megjelent az új kenyér ünnepére a Kifőztük magazin kenyeres különszáma!

Mint mindig, most is ingyenesen letölthető innen:  www.kifoztuk.hu 

LEGYEN SZÉP AZ ÜNNEP A VILÁG KENYEREIVEL, VILÁG KENYEREI EGYBE SÜLJETEK!

Én a DAGASZTÁS NÉLKÜLI  KENYÉR-rel és a BAGETT változatával járultam hozzá a kenyeres kiadványhoz, ha valaki még nem sütötte volna meg az egyiket, most itt a lehetőség, a holnapi Ünnepre még elkészülhet!:-)

ΚΑΤΑΙΦΙ - KATAIFI

Nagyon meleg van... de ez nem baj, mert jólesik a víz, a napsütés, és ezek a szirupos édességek, amík jól behűtve igazán üdítőleg hatnak!
Ez a ΚΑΤΑΙΦΙ nálunk nagy kedvenc, Anyósom a szakértője a görög oldalnak, de próbálok tanulni én is:-)
Most a képek, este meg majd a recept, ami az Ő régi receptje, és én meg ennél finomabb ΚΑΤΑΙΦΙ -t nem ettem!:-) (És nem azé', de tényleg!!!)

ΚΑΤΑΙΦΙ - KATAIFI

tészta:
1/2 kg kataifi tészta

töltelék:
1 pohár aprított mandula
1 tk fahéj
1 ek narancsvirágvíz
1 tk cukor

A töltelék hozzávalóit összekeverjük egy edényben és gyenge tűzön átforgatjuk, épp csak annyira, hogy a cukor megolvadjon.
A tésztából kiszakítunk egy kis darabot, kiterítjük, beleteszünk egy kis tölteléket, úgy 1 evőkanálnyit és feltekerjük.
A végeit picit összenyomjuk.
Egy tűzálló edénybe tesszük, majd a többivel is így járunk el, amíg a tészta és a töltelék is elfogy.
Rákanalazzuk az alábbi keveréket, úgy, hogy a tetején mindenhol érje, különben odakaphat a tészta!

1 pohár olaj
1/4 pohár víz

180 fokon 45 percig sütjük, ne barnuljon meg, csak egy pici színt kaphat.

Közben elkészítjük az alábbi szirupot, és amikor a tészta megsült, leöntjük vele, majd lefedjük fóliával és tálalásig állni hagyjuk, jó, ha megszívja magát vele.

szirup:
kb. 50 dkg cukor
4 dl  víz
1 darabka fahéj
7-8 szegfűszeg
1 ek citromlé

A szirup hozzávalóit felforraljuk és 5 percig kislángon főzzük.
(Kb ennyi idő alatt teljesen felolvad a cukor.)
Leszűrjük mielőtt a süteményre öntenénk, majd hozzákeverünk 1 ek konyakot.

Fotózás ... nem épp gasztro:-)

Mielőtt Magyarországra mentünk pihenni, vettem egy új fényképezőgépet. Nem mintha az eddigi CANON-nal nem lettem volna megelégedve, de túl nagy az utazáshoz, nem női táskába való. Pláne nem az enyémbe, amiben annyi minden van.:-)
Szóval a típusa OLYMPUS SZ-10.
Hihetetlenül okos kis gép, a portréfotókon még a bőrt is simítja, ami ugye nem egy hátrány:-)
Nekem azonban ami miatt nagyon megérte az az, hogy 18 x-os zoom-ja van. Olyan messziről hozza be témát, hogy úgy érzi az ember, mintha ott lenne mellette.
Leginkább ezekkel az állatkertben készült képekkel tudom illusztrálni, ha már az éttermekben nem akartam a távolabbi asztalok tányérjaiba nézni:-)

Csak olyan képeket teszek ide, ahol az állatok nagyon távol voltak tőlem.
Nézzétek meg mondjuk maci és viziló képét... mintha karnyújtásnyira lennének, pedig nem!! Sok-sok méterre voltak...

Panorámaképet is csinál, ezt a "tengerimalac város" fotójával mutatom meg.:-)
Majd legközelebb inkább egy svédasztalos büfét fotózok, mégiscsak gasztro téma inkább....:-)

Ezt azért posztoltam, mert nyaralni - telelni mindenki megy még akár az idén, vagy télen vagy  jövőre és bizony általában a távolabbi tárgyak fényképezésével küzdünk.

DÍJAK, Játék, és más...

Nem tudom, Ti, akik régebben blogoltok, hogy vagytok vele, de nekem egyre kevesebb időm van erre...
Néha kedvem sincs, és ez nyilván mindenkinél előfordul, de az idő... nos azzal mostanában versenyt futok és nem állok nyerésre!:-)
Annyi minden más jó dolog van, hogy nehezen ülök neki fotózgatni az épp aktuális ebédet, sütit vagy bármilyen ételt...na, arra meg már szinte semmi időm, hogy még mindenféle "körítéssel" (régi evőeszköz, kiszórt fűszerek, behajló virágok stb.) is megspékeljem, nem beszélve a különböző fényhatások eléréséhez használt fotóprogikkal való szórakozásra, ami manapság eltejedt, de nálam nem nagyon volt látható eddig ilyen és asszem aligha lesz a későbbiekben. Jobban szeretem a természetes képeket egy ételről, persze szívesen nézem mások "festményeit", mert szépek és szemgyönyörködtetők.
Sokszor elő sem veszem a gépet, nemhogy a fenti hókusz-pókuszt elkövessem...
Lehet, hogy meguntam? Vagy csak előnyben részesítem a normál konyhai tevékenységet úgy, mint sütés-főzés, tálalás, elfogyasztás? Passz... de az biztos, hogy ezentúl ritkábban jövök majd, inkább csak akkor ha tényleg valami nagyon extra cucc kerül az asztalra, mert az utóbbi időben szinte versennyé alakult ez a blogolás és ez már nekem túl sok, ennyire nem érek és nem is akarok ráérni, ennél sokkal jobb dolgok is vannak körülöttem.:-)
Nagyon sajnálom, hogy páran az elmúlt időben búcsút intettek a blogjuknak, én ezt sztem nem szándékozom megtenni, de redukálom a publikálást, különben is már annyi finomságot pakoltam ide, jó lenne gyakrabban elkészíteni ezeket is, nem mindig csak az új dolgok kihívása!:-) Vannak még régebbi receptek is képekkel, amiket már Gasztroújságban megjelentek tőlem, de itt még nem, ez is tiszta vicc!:-)

Ezúton köszönöm meg tisztelettel Stahl Judit team-jenek a felkérését is, hogy működjek velük együtt, de sajnos erre sem nagyon lesz időm azt hiszem...:-(
Örömmel látom viszont hogy Trendo visszatért, de jóóó!!! :-)

A blogdíjakkal is így vagyok, hogy megtisztelő, de igazából az még jobb (ahogy eddig is történt), ha valaki, akinek megnyeri a tetszését a blog, vagy a receptek, ír egy pár sort itt megjegyzésként vagy email-ben.

Hetekkel ezelőtt kedves Blogtársaim díjakat szavaztak meg nekem, amiket ezúton is nagyon szépen köszönök kedves:

Márta
Martinelli
Kriszta
Családi tűzhely

Az elmúlt időben nem volt időm posztolni őket és a játékot sem, amire Krisztina hívott, mert hol itt Cipruson, hol Magyarországon nyaraltunk.
De most megteszem és mégegyszer köszönöm!
A díjak azóta már körbeértek, így most nem küldöm tovább, a játékhoz meg még összeszedem az emlékekeket, de addig is legalább posztolom.:-)

Utazunk...:-)

Az elmúlt időszakban ritkábban jártam erre (is), merthogy nyaraltunk...
Igen, itt, ahol élünk (Cipruson), itt nyaraltunk is a családdal... ezért aztán a sütés - főzés nem tartozott igazán a napi foglalatosságok közé, amit nem is bántam ebben a hőségben.
Merthogy bizony a 45 fok árnyékban, az gyakran játszik.... és folyamatosan működő klímák ellenére sem vágyik ilyenkor az ember a konyhába.

Inkább a szikrázó napsütés a tengerparton, a tiszta, langyos tengervíz és a délutáni árnyékos (már amennyire az) kertben a hűs medence volt a vonzerő az elmúlt hetekben. Kibírható volt.:-)

De most, most aztán jön az utazás.... hová? Hát persze, hogy Magyarországra!:-) Hiába na, szeretek hazamenni, több okból is!:-)
Jó találkozni a barátnőkkel, ismerősökkel, jó újralátni a szeretett rokonokat, jó programokat lehet összeállítani a Kislányomnak, jó jókat enni, a magyar ízekből és persze úgy ahogy van, jó az egész!!!
Az idén már többet nem megyek Magyarországra asszem (ez az 5. utam!), úgyhogy most igazán ki kell majd használni minden pillanatot!:-)

Tehát ha valaki erre jár a jövő héten, ne itt keressen, hanem Budapesten!:-)

Nemsokára indulunk innen ...

ide... :-) Ez a látvány nyílik a szemünk elé a szállodából... kell ennél több?

MÁKOS BÖGRÉS SÜTEMÉNY

Mákimádóknak (mint mondjuk én) kihagyhatatlan, etalon süti.:-))
És persze 1000 éves recept, de mi, akik szeretjük, tudjuk, hogy megérdemel egy posztot a blogunkban, még ha olyan egyszerű is, hogy egy ovis is megsüti!:-))


MÁKOS BÖGRÉS SÜTEMÉNY

1 csésze liszt
1 csésze cukor
1 csésze darált mák
1 tk sütőpor
1 csésze tej
1 tojás
50 ml  olaj

A száraz és a nedves hozzávalókat külön-külön tálban elkeverjük
A 2 tál tartalmát összeforgatjuk.
Sütőpapírral bélelt 20 x 20-as tepsibe öntjük.
170 fok-ra  (légkeverés) előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütjük.
Hűlni hagyjuk és kockákra vágjuk.
Ha azt akarjuk, hogy kicsit ragacsosabb legyen, olyan brownie-s, ne piskóta jellegű (sztem úgy a tuti), akkor 25 percig süssük csak!

SPAGHETTI CARBONARA

Ezt a tésztát így, először úgy 21 éve készítettem... és már akkor is nagyon ízlett.
Pedig akkoriban még nem nagyon főzicskéltem, de ez akkor is a baráti társaságban siker volt.
Még olyan is előfordult, hogy én mentem vendégségbe és ott is el kellett készítenem!:-))
Jó régen volt... na.:-)

Most a napokban az áramkimaradozás miatt (biztos hallottatok páran erről a robbanásos dologról itt Cipruson) egyszerűbb ételek és sütik készülnek, amiket reggel gyorsan összedobok, biztos, ami biztos alapon, nehogy az áramszünet miatt a féligkész étel a kukában landoljon.
Volt rá példa sajnos, a minap egy kenyérke maradt a sütőben sületlenül és így meg sem kóstolhattuk...

Visszatérve a Carbonara-hoz... íme a pillanatok alatt elkészíthető recept. A végén a sütőben való pár perces "összesütés" elmaradhat, nem szükséges, elég helyette egy pár percig a tűzhelyen átforrósítani, hogy a tojás kicsit megkössön rajta, amolyan ragacsosan:-)
Ja, és nem szabad zsírszegény tejszínnel vagy egész tojással készíteni! Nem lesz akkor olyan finom, van, amin tilos spórolni!:-))

SPAGHETTI CARBONARA

2-3 főre

30 dkg spagetti

1 ek vaj
15-20 dkg húsos bacon aprítva
1 tk feketebors
3 dl tejszín
3 tojássárgája

A tésztát bő, sós vízben kifőzzük, leszűrjük, félretesszük.

Összekeverjük a tojássárgájákat a tejszínnel és megszórjuk a borssal.
A vajon megpirítjuk a bacon-t, és rászedjük a tésztát, összeforgatjuk, majd ráöntjük a tejszínes szószt és jól összeforgatjuk, és összemelegítjük.
Egy tűzálló tálba öntjük és pár percre (10) forró sütőbe tesszük, hogy összesüljön kicsit.
Forrón tálaljuk.

RAGACSOS DIÓS CSERESZNYÉS KOCKA

Még nem vagyok itt igazából, csak be-benézek...
Ma 40,5 fok volt árnyékban, így a tengerben hűsöltünk.
De még ott is túl meleg volt...
Köszönöm szépen a díjakat a napokban (talán) vagy picit később, de ahogy lesz időm, felteszem.

Most csak egy gyors finomság, mert annyira jó lett!
Olyan igazi édes, kissé ragacsos, gyümölcsös sütire vágytam...:-)
Az alábbi pont az, és annyira jó lett, amire nem is számítottunk!
Elrontani tilos, pld. túlsütéssel vagy túl apróra darált dióval!:-)

RAGACSOS DIÓS CSERESZNYÉS KOCKA

1 csésze liszt
1 csésze cukor
1 csésze darált dió
1 tk sütőpor
1 csésze tej
1 tojás
50 ml  olaj

30 dkg cseresznye magozva

A száraz és a nedves hozzávalókat külön-külön tálban elkeverjük.
A cseresznyét a száraz hozzávalókhoz forgatjuk.
A 2 tál tartalmát összeforgatjuk.
Sütőpapírral bélelt 20 x 20-as tepsibe öntjük.
170 fok-ra  (légkeverés) előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütjük.
Hűlni hagyjuk és kockákra vágjuk.
Nagyon finom, nagyon diós sütemény.

Szösszenet.....

A napokban "előnyaraláson" vagyok, de itthon így kevesebbet netezek természetesen...
Igazi nagycsaládi pihenés, jó is az.

Ma azonban volt egy kis üresjárat és visszaolvasom a sok-sok bejegyzést a gasztrooldalakon illetve a Facebook-on, és feltűnt valami, amit nem értek, jó lenne, ha valaki megmagyarázná nekem!:-)
Már ugye ha van rá magyarázat...

Miért van az, hogy mostanában (lassan divat lesz, ugye neeem??), többen indulnak mindenféle pályázatokon, ahol cégek ajándékait lehet nyerni...
Namármost ehhez bevet mindenki mindent, a leggyakoribb, hogy a Facebookon buzdítják ismerőseiket, hogy "gyertek, lájkoljatok!!!", van aki persze azért odateszi, a "jobb ízlés kedvéért" (sicc!) hogy "persze csak ha tetszik"... nos mi ebben a fairplay???

Teszem azt pld. nekem (aki soha semmilyen játékon nem indultam) itt az oldalamon van 395 rendszeres olvasóm, a Facebook-os latsiakonyhaja oldalamon van 224 ismerősöm + az aloldalamon 189 rajongóm, + a privát Facebook-os oldalamon 120 ismerősöm... akkor most esedezek azért, hogy nyomjanak egy lájkot a sütimre, levesemre, kekszemre mittudoménmim-re?
Ez fair? Például azokkal szemben, akiknek kevesebb lehetőségük van? És akkor én nyerek, mert rám többen szavaztak? És akkor én most baromi boldogan átveszem a díjamat és teleszórom a netet, azzal, hogy nyertem???

Nem tudom... ízlések és pofonok... nekem ez elég undorítónak tűnik...1x-1x talán oké, én is (biga)lájkoltam már így ismerős fotóját, de rendszeresen????
És nagyon távol áll a fairplay-től... egy játékban nem egyenlő eséllyel kell, hogy induljon mindenki?

És nem lesz egy népszerű poszt itt a gasztrovilágban, de nem baj, mert én tényleg senkinek nem akarok megfelelni, úgyhogy nem is várok rá sok reakciót, csak kikívánkozott!:-))
És jöhetnek a "unlájkok meg a diszlájkok"!:-))))))
És "és-sel nem kezdünk mondatot"...:-)))