2011. június 20.

CSERESZNYÉS SZELET




/ A monchichi -s képekért én kérek elnézést, de csak ide tudom feltenni - később majd törlöm - azoknak akikkel a minap egy Facebook-os éjjelen nosztalgiáztunk:-))) /

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én abban a hitben éltem sokáig, hogy ha belisztezzük a gyümölcsöt mielőtt a tésztára szórjuk, nem süllyed le az aljára...
Tulajdonképpen így is van, de nem azért mert beliszteztük, hanem azért, mert azáltal, hogy beliszteztük, több liszt kerül a tésztába, tehát sűrűbb lesz, és ezért nem süllyed le benne a gyümölcs.

Az alábbi eset is ezt igazolja:

Ezt a MEGGYES KUGLÓF-ot gyakran sütöm, eddig azonban csak meggybefőttel készült.
Sosem forgattam a meggybefőttet lisztbe természetesen (szépen is nézett volna ki) ... és mégsem süllyedt le a tészta aljára a meggy, mert sűrű a tészta nyersen, nem folyós.
(A meggyel sütött képen azért látszik úgy, mintha a meggy az alján lenne, mert a kuglófot kifordítva a formából fotóztam, tehát a teteje lett az alja.)

CSERESZNYÉS SZELET

Most azonban friss cserkóval sütöttem.
Viszont gondoltam, most megpróbálom, milyen ha mégis belisztezem a gyümölcsöt. Mármint lisztbe forgatom, mielőtt a tészta tetejére szórom.
Hát úgy a tetején maradt, hogy a sülés felénél kénytelen voltam kicsit kézzel a tésztába nyomkodni, hogy azért valamennyire csak menjen már le..:-)))

Na számomra ez a "kísérlet" bizonyította, hogy bizony a tészta állagától függ, hogy süllyed-e a gyümi avagy sem!:-)
Egyébként most végignéztem az összes MEGGYES RECEPTET a blogon és mindegyik képen az látszik, hogy nem süllyedt le a meggy a különféle sütiknél, pedig sehol nem forgattam bele lisztbe őket.

Hétvégére a tengerpartra kellett egy jó kis cseresznyés süti a gyerekeknek...
 Ezért esett erre sütire esett a választásom, mert már annyiszor sütöttem, és mindig sikere volt.
A gyerkőknek meg kifejezetten praktikus, mert nem krémes, nem fullasztó és könnyű szeletelni, enni...:-)
Most nem meggyel, hanem cseresznyével, és nem vajjal, hanem libazsírral sült... de ugyanolyan finom lett!:-)


13 megjegyzés:

szepyke írta...

Én kész vagyok a moncsicsitől... mi tényleg egy ilyen gyerekmajomnak látszó izéért voltunk úgy oda? Mondjuk, a tiédnek legalább édes ruhája van... ráadásul, pont cseresznyés... de az enyémnek még ruhája sem volt...

Jah, a süti is hu, de jól néz ki, de a moncsicsitől itt fetrengek a röhögéstől...:)))))))))))

Ms. Poppy írta...

Ahaha, az ominózus meggyes pite! Hová is vezetnének a lesüllyedő meggyek?:P

Ms. Poppy írta...

Akarom mondani meggyes, de cseresznyésen. Belelkesültem egy kicsit, ezért a tévedés.:)

Bianka írta...

Imádnivaló. Jaj száz éve nem láttam Moncsicsit

Adél írta...

Gyönyörű színek,nagyon guszta süti.

Latsia írta...

Szepy igen, képesek voltunk...:-)
A ruháján a csersznyét én észre sem vettem eddig... ez jó!

Poppy!!! Halálra röhögtem magam, tényleg hová is vezetnének? Lassan én is Mrs.Liptonná válok?:-)

Bianka köszi! Majd a legközelebbi randinkra hozom jó? :-))

Aleda, köszi!:-)

Gesztenye receptjei írta...

Latsia!
Köszi a szép nosztalgiázós estét, közben meg szétröhögtük magunkat!
Ne vedd le olyan aranyos.
A süti isteni lehet.
Érdekes én is eddig mindig lisztbe forgattam:-))

Mónika írta...

Nagyon szeretjük. Gyönyörűek a fotók!

Kata64 írta...

Köszönet a moncsicsiért:-)) Ne vedd le, és köszönet a super estéért!! És természetesen a receptért:-)

kolozsgabi írta...

Kérlek ne vedd le a moncsicsit, istenem de rég volt, már a lányom van abban a korban...A sütid gyönyörú és nagyon finom is lehet. Gratula!

szepyke írta...

Latsia, szerintem a moncsicsi megint világhódító útra indul... :)))))))

Turák Kinga írta...

na, akkor megint nosztalgia hullám van! Párom, ledöbbent, h nem ismerem az eperfagyis gyerekdalt! :) De szerencsére nem csak én vagyok vele így... :)
a süti jól néz ki, mint mindig! :)

Edit írta...

Ma megsutottem ezt a sutit a recepted alapjan, most kostoltuk meg, es nagyon finom lett! Koszonom, hogy megosztottad velunk, biztosan sutom majd maskor is! :)